Oldal kiválasztása
Milyen a jó kozmetikus szakember?

Milyen a jó kozmetikus szakember?

Hogyan válasszunk jó kozmetikus szakembert?

Erre a témára keressük a választ a következő cikkünkben, amiben Scholcz Szilvia kozmetikus volt a segítségünkre.

Kikre érdemes figyelni, ha kozmetikus szakembert keresel.

A kozmetikus választásakor vedd figyelemebe, hogy milyen kozmetikai szolgáltatást szeretnél pontosan igénybe venni.

Hogyan válasszunk jó kozmetikus szakembert?

Manapság egy kozmetikus szakterületébe nagyon sok minden beletartozik.

A kozmetikus gyantáz, arckezeléseket végez, sminkel, kozmetikai tetoválást készít és eltávolít, műszempillát épít és még sorolhatnám azokat a szépségipari szolgáltatásokat, amelyek kozmetikai végzettséget igényelnek.

Régebben a kozmetikusok szolgáltatásinak lehetőségei igencsak korlátozottak voltak.

A kozmetikusok szemöldököt-, szempillát festettek, masszíroztak, klasszikus arckezeléseket végeztek, alapvető elektro-kozmetikai gépeket használtak, gyantáztak.

Mára ezek alapszolgáltatásként vannak jelen a kozmetikákban.

A kozmetikai ipar jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Innovatív kezelési lehetőségek, kutatások eredményeként innovatív hatóanyagok, orvosok, kutatók által létrejött modern elektro-kozmetikai készülékek kerültek a piacra.

Ezzel lehetőséget teremtve egy modern és innovatív kozmetika kialakulására.

Hogyan válasszunk jó kozmetikus szakembert?

Manapság a kozmetikai szalonok szolgáltatás orientáltan működnek. Ez azt jelenti, hogy van egy fő profiljuk, egy szolgáltatásuk, amiben profi módon dolgoznak, és emellett kiegészítő szolgáltatást végeznek.

Lásd: gyantázó szalonok (ahol csak gyantáznak, különböző technikával), anti-aging szalonok(ahol anti-aging kezeléseket végeznek)

Vagy a natúr kozmetikai szalonok (ahol natúr kozmetikumokkal végzik a kezeléseket),  smink és make up szalonok, műszempilla stylist-ok, sminktetoválók…mindegyiküknek van egy fő profilja.

A továbbiakban górcső alá vesszük azokat az alapvető szempontokat, amiket mindenképp érdemes megfontolni, ha jó kozmetikust keresel.

A jó kozmetikus bőre és keze ápolt, megjelenése pozitív energiát sugároz. Személyisége kifinomult, külleme dekoratív. Szakmai alázata példamutató, vendégei számára.

Elsődleges és legfontosabb szempont a kozmetikus szaktudása, felkészültsége és korszerű szakmai tájékozottsága. A jó kozmetikus élete végéig tanul, fejleszti szakmai tudását.

Hogyan válasszunk jó kozmetikus szakembert?

Tanfolyamokon, továbbképzéseken vesz részt, hogy a legjobb szolgáltatást tudja nyújtani vendégei számára.

A vendégek szívesen veszik az újdonságokban rejlő lehetőségeket, amiket a kozmetikusa felajánl nekik.

Egy jó kozmetikus tájékozott az újdonságok terén, és ezt tudatja is a vendégeivel.

Fontos szempontot képvisel, hogy a kezelései során milyen anyagokat használ.

Vannak akikhez az innovatív kozmetika áll közelebb, ezzel együtt az innovatív kezeléseket végzi.

Vannak olyanok, akik a természet adta jótékony hatóanyagaival natur kozmetika, biokozmetika lehetőségével képviselik szakmai tudásukat.

Az eltelt évek során a kozmetikusok hatásköre igencsak kibővült.

Így mára már olyan szépészeti kezeléseket is végezhetünk, mint a savas hámlasztások, soft lézer kezelések, rádiófrekvenciás kezelések, mezoterápiás kezelések- nyilván szakszerű kozmetikai képzés elvégzése után.

Végezetül, még egy szempont, ami egy jó kozmetikust képvisel, az, hogy miként alakítja ki a kozmetikai kabinját, ahol a vendége teljes egészében jól érzi majd magát.

Fontos, hogy a kozmetika esztétikai rendezettsége iránymutató a benne dolgozó szolgáltatóról.

Én azt szoktam mondani, a kozmetikám a második otthonom, (ha nem az első, hiszen a hétköznapok nagy részét itt töltöm) ezért szeretném az itt töltött időt kényelemben és szép környezetben eltölteni. -Mesélte Scholcz Szilvia kozmetikus akinek Szigetújfalu és Dunaharaszti településeken található kozmetikai szalonja van.

Hogyan válasszunk jó kozmetikus szakembert?

Finom illatok, kellemes zene vesz körül, és ezt a vendégeim is nagyon szeretik. Nah, de térjünk vissza az általános szempontokra.

Egy jó kozmetikus maximális figyelmet fordít a higiéniára, a személyes kontaktus kialakítására a vendégével, és ami nagyon fontos, a diszkrécióra.

Ui. Akkor jársz a legjobb helyen, ha még be sem fejeződött a kezelésed, de Te már alig azt várod, mikor lesz a következő kozmetikai kezelésed…mert a jó kozmetikus nem csak a bőröd szépségét ápolja, hanem a lelkedet is! 

Tudod, hogy miért ráncosodik a bőrünk?

Tudod, hogy miért ráncosodik a bőrünk?

Reggelenként, a tükör előtt állva egy bizonyos kor felett naponta tesszük fel magunknak a kérdést: miért kell öregednünk, miért kell így ráncosodnunk?

De most tényleg, miért?

Arra, hogy miért kell megöregednünk, természetesen nem tudunk válaszolni – legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a legjobb ezzel kapcsolatban az, ha mindenki beletörődik, és elfogadja kérlelhetetlen a tényt.

A bőr öregedésére viszont már elég jó magyarázatokkal szolgál a tudomány: alapvetően – és nagyon leegyszerűsítve a választ – egy kollagén nevű anyag felelős ezért a dologért, és emellett még az is, hogy hogyan ápoljuk és óvjuk a bőrünket az évek során.

Ettől ruganyos a bőrünk

A kollagén egy kocsonyás állagú anyag, amely a testünk minden kötőszövetében megtalálható, és alapvetően a szövetek tartásáért és rugalmasságáért felelős, de fontos szerepet kap a szövetek növekedésében és fejlődésében is.

Bőrünk igen nagy arányban tartalmazza ezt a zselatint: a test legnagyobb szervének mintegy háromnegyede belőle épül fel.

Folyamatos csökkenése – amely természetes és vissza nem fordítható folyamat – a test szövetei rugalmasságának, ellenálló képességének romlásához vezet, ami a bőr esetében lassú elvékonyodást, megereszkedést, pettyhűdést, a ráncok megjelenését és elmélyülését jelenti.

A kollagéncsökkenés által előidézett ráncosodási folyamatot tovább erősíti, hogy 40 év felett érezhetően lelassul az anyagcsere, és ennek részeként csökken a bőr mirigyeinek tevékenysége is, amitől szárazabbá, rugalmatlanabbá, „törékenyebbé” és sérülékenyebbé válik a bőrünk.

Rajtunk is múlik, hogyan csökken a kollagén szintje

20 éves kor után körülbelül 1 százalékkel kevesebb kollagént termel a szervezetünk minden egyes évben a megelőzőhöz képest, és a 60. életévére a legtöbb ember testének kollagéntermelése teljesen le is áll.

Függetlenül attól, hogy milyen egészséges életet élünk és mennyire óvjuk a bőrünket a környezet káros hatásaitól – például az intenzív napsugárzástól –, a kollagén csökkenése beindul, és legnagyobb bánatunkra visszafordíthatatlanul, életünk végéig el is tart.

Ezt elkerülni nem tudjuk, de a kollagén csökkenés ütemére, vagyis az öregedésünk sebességére azért van némi ráhatásunk.

Ezt elkerülni nem tudjuk, de a kollagén csökkenés ütemére, vagyis az öregedésünk sebességére azért van némi ráhatásunk.

Ugyanis a szervezet szöveteiben – így a bőrben is – a kollagénszint csökkenését a gének által meghatározott „öregedési program” mellett több más, az életmódunkkal és a környezeti hatásokkal összefüggő tényező is befolyásolja: a kialvatlanság, a dohányzás és az alkoholfogyasztás például drasztikusan rontja le a szervezetünk kollagénállományát és termelését (nem véletlen, hogy egy átdorbézolt éjszaka után reggel olyan gyűröttek vagyunk!).

Emellett nagyon sokat árt neki a tartós stressz, a túlzott fizikai és lelki megterhelés, az egyoldalú, rendszertelen és vitaminokban szegény táplálkozás éppúgy, mint a nem megfelelő hidratáltság – vagyis magyarul az, ha nem iszunk minden nap elegendő vizet.

Egyszóval helyes életvitellel (pl. napi 8 órás alvással, mértékletes és változatos táplálkozással, a káros szokások – dohányzás, alkoholfogyasztás – elhagyásával stb.), valamint rendszeres ápolással (krémek használatával és masszázzsal) óvhatjuk a „kollagénkészletünket”, segíthetjük az újratermelődését, és lassíthatjuk a csökkenést – aminek egyik látványos és igen kellemes hatása az lesz, hogy később és lassabban jelennek majd meg az arcunkon a ráncok.

A napfény táplál és öregít

A bőr ráncosodásáért azonban nem egyedül a kollagént kell felelőssé tenni.

A korral járó természetes öregedés mellett – amelynek tempója egyrészt a génjeinkben kódolt, másrészt pedig az életmódunktól függ – a napfény hatására bekövetkező úgynevezett fotokárosodás is jelentős hatással van arra, hogy milyen erősen ráncosodunk.

A fotokárosodás mértéke egyyenes arányban van azzal, hogy életünk során mennyi időt töltünk napon, hiszen a nap ultraibolya (UV) sugarai folyamatosan „égetik” a bőrt, és igénybe veszik annak ellenálló képességét.

A napon a bőrünk egészen egyszerűen gyorsabban használódik el, és nem véletlenül mondják valakire, hogy napcserzett: az olyan emberek, akik az életmódjuk, foglalkozásuk miatt sok időt töltenek a szabad ég alatt, nagy mennyiségben kapnak UV sugárzást, sokkal hamarabb válnak ráncossá és ránézésre öreggé.

A ráncosság persze nem jelent egyet az öregséggel, hiszen fiatalon is megjelenhetnek már a szarkalábak, és idős korában is maradhat egészen fiatalos valakinek a bőre.

A ráncosság a biológiai életkorra utal inkább: azt mutatja meg, hogy valójában mennyire idős, elhasznált a szervezetünk.

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy valójában mennyi idősek is vagyunk ebből a szempontból, nagyon gyorsan elvégezhetünk magunkon egy tesztet: mindössze annyit kell tenni, hogy a kézfejünkön két ujjal összecsippentjük a bőrt, és egy percig így tartjuk, majd engedjük el, és megfigyeljük, mennyi idő alatt simul ki teljesen.

Az alábbi táblázatból megállapíthatjuk, hogy mennyi a biológiai életkorunk:

  • 1-2 másodperc            30 év
  • 3-4 másodperc            40 év
  • 5-10 másodperc          50 év
  • 11-30 másodperc        60 év
  • 31-45 másodperc        70 év
Sorközművelés. De hogyan és mivel?

Sorközművelés. De hogyan és mivel?

Köztudott, hogy minden növény, így a kapások termesztésének is velejárója a gyomnövények megjelenése, fejlődésével arányos termés csökkentő hatása.

A növénytermesztés evolúciója során a gyomnövények elleni védekezés különböző fázisai alakultak ki és terjedtek el.

A kezdeti kézi kapálást, a ló-kapálás (ekézés), a traktoros kultivátoros sorköz művelés, a vegyszeres növényvédelem és végül – napjainkban már jellemzőnek mondhatóan – a mechanikai és kémiai növényvédelmi eljárások kombinációja követte.

E fontos technológiai elem műszaki hátterének sokszínűségét jól jellemzi néhány statisztikai mutató is.

Ma idehaza 56 féle sorköz művelő család (ebből 37 hazai) 503 különböző típusa azonosítható.

A magyar gyártmányok mellett 8 országból importálunk ilyen kultivátorokat, s kiegészítő szerelvényeiket, s ezek forgalmazását 47 cég végzi, a sokak számára meglepő számok tükrében úgy tűnik, hogy a kínálat bőséges.

Megjegyezzük, hogy kapásnövényeink (kukorica, napraforgó, zöldség, burgonya stb.) közül még ma is különös jelentőséggel bír – a jelenlegi kedvezőtlen EU szabályzók ellenére – a cukorrépa, amely sorközi munkálatainak részletezésétől itt eltekintünk.

Annyit azonban feltétlenül megemlítünk, hogy e növény gyomszabályozása a gazdaságosság mértékét erősen befolyásoló tényezőként szerepel az ágazati tanács technológiai ajánlásaiban, utalva ezzel is a művelet(ek) fontosságára.

Vigyázzunk azonban arra, hogy a mechanikai műveléssel elő segíthetjük a cukorrépa kései elgyomosodását azáltal, hogy a gyommagvak egy részét kedvező csírázási pozícióba juttatjuk.

A működési elv és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a sorköz művelés célja a talaj szellőztetés elő segítése, a talaj cserepesedésének megakadályozása, a csapadék beszivárgásának lehetővé tétele, a gyomok teljes megsemmisítése és esetenként a tápanyagok talajba juttatása.

A felsorolt műveletek sikeres megvalósítása érdekében a sorköz művelő kultivátorokkal szemben az alábbi agronómiai követelményeket kell támasztani:

  • a művelési mélység azonos legyen hossz- és keresztirányban egyaránt, a megengedhető eltérés: max. 10–15%.
  • a talaj fellazítását túlzott mértékű rögösödés és porosodás nélkül kell végezni; a művelő szerszámok nem hozhatnak nedves talajréteget a felszínre, nem tömöríthetik jelentős mértékben a szerszámok alatti talajt, mivel a nagymértékű tömörítés akadályozza a talaj légcseréjét és a kultúrnövény fejlődését;
  • a gyomok min. 95%-át ki kell irtani, minimális mértékű védősáv mellett;
  • a művelő elemek a kultúrnövényt nem károsíthatják sem felszín alatt, sem pedig fölötte, s a kikelt növényeket nem szórhatják be földdel;
  • a csatlakozó sorok pontatlansága következtében felmerülő kultúrnövény sérülés csökkentése, ill. elkerülése érdekében a kultivátorok által művelt sorok száma (pl. 5 + 2 × 1/2 legyen azonos a vetőgép sorok számával (pl. vetés 6 soros szemenkénti vetőgéppel).

A traktor-munkagép kapcsolat szempontjából megkülönböztetjük a homlok függesztésű, a has alá szerelt és a hátsó függesztésû sorköz művelő kultivátorokat.

A megfelelő rálátás és a pontos kormányzás szempontjából kedvezőbb megoldások a homlok függesztésû, ill. a traktor, vagy eszközhordozó erőgép alá szerelt (függesztett) változatok.

Az ilyen kivitelű gépeknél viszont külön berendezésekkel (általában a hátsó függesztő berendezésre szerelve) kell gondoskodni a traktor (erőgép) keréknyomainak fellazításáról, ill. egyes speciális kiviteleknél (traktor oldalára szerelt kultivátor) a traktor alatti sorköz(ök) műveléséről.

A rászerelt kivitelektől (amelyek egyedi megoldásúak) eltekintve a kultivátorok függesztőműve ISO-szabványos kivitelű kell legyen, akár homlok, akár hátsó függesztésüekről legyen szó. A hárompont függesztő berendezés lehet hagyományos-, vagy ún. gyorskapcsolós kivitelű.

A mai modern sorköz művelő kultivátorok általában egy fő tartós kivitelben készülnek, bár a nagyméretű, 12/18 soros kukorica kultivátoroknál esetenként merevítés céljából előfordul segédtartós kivitel is.

A fõtartók nagy többsége nagy szilárdságú, négyszög szelvényű acél csőből készül, de ismeretesek speciális kivitelek is (pl. vezető sínekkel kiegészített kör keresztmetszetű acélcsövek).

A fõtartók általában egy tagból készülnek, de a nagy szelességű változatoknál – a szállítási szélesség csökkentése, esetenként kevesebb sor művelésé érdekében – megtalálhatók az osztott kivitelű, felhajtható szárny részű megoldások is.

A sorköz művelő kultivátorok legfontosabb egységei a művelő elemeket, védő elemeket és mélységhatároló (mankós) kerekeket magába foglaló művelő tagok.

A szerszámok vízszintes beállását, ill. elmozdulását lehetővé tevő paralelogrammás felfüggesztésű művelő tagok a fő tartóhoz oldható kötéssel csatlakoznak, annak érdekében, hogy elhelyezésük a különféle sortávolságú növényekhez egyaránt igazítható legyen.

A művelő tagok paralelogrammás függesztő szerkezetébe egyes típusoknál – a biztonságos talajba hatolás érdekében – szabályozható előkészítésű tekercsrugót szerelnek.

Szintén a paralelogramma szerkezetbe szokásos beépíteni a művelő tag szállítási magasságát biztosító rögzítő elemeket.

A művelő tag mellső részén a mélységhatároló kerék, hátsó részén a kapacsoport helyezkedik el.

A kapák művelési mélységének beszabályozására szolgáló mélységhatároló kerék napjainkban szinte kizárólag gumiborítású, amely megakadályozza a talaj feltapadását és ez által a kapálási mélység nem kívánatos változását.

A mélységhatároló kerekek állítása szakaszos (csap-furat, reteszek stb. megoldású), vagy folyamatos (szorító kötéses, vagy csavarorsós kivitel) lehet.

A kultivátor szerszámainak felerősítésére szolgáló kapaszár merev, rugós vagy félmerev.

A merev szerszám mélységtartása a legjobb, de túlterhelés esetén deformálódhat, törhet. A rugós szerszámszár jól követi a talaj- és a talajfelszín változásait, a terhelés elől kitérhet, a rugózás segítheti a porhanyítást és a gyomkivágást.

Ugyanakkor keményebb talajrészhez érve függőleges-, vagy oldalirányban kitérhet, veszélyeztetve ez által a mélységtartást, ill. magát a kultúrnövényt.

A függőleges irányú elmozdulásnak van egy másik hátránya is, nevezetesen az, hogy ilyenkor megváltozik a kapa ráhelyezési szöge.

Ez a változás kedvezőtlenül befolyásolja a vágás hatásfokát és a kapa talajmozgatását, amelynek következményeként növekedhet a talaj nedvességvesztése.


A félmerev szerszámszár egyesíti magában az előző kettő előnyeit, de sajnos néhány hátrányát is megtartja. Mindezekből az következik, hogy a szerszámszárat az üzemeltetés feltételei és az alkalmazott kapa típusa szerint kell megválasztani. A kultivátorok tulajdonképpeni működő elemei, a szerszámok négy fő csoportba sorolhatók:

  • egyoldalas, más néven saraboló kapák. Jellegzetességük a sekély munkamélység és a művelés utáni egyenletes talajfelszín. Kivitelük szerint lehetnek ívben, vagy derékszögben hajlítottak. Munkaszélesség-tartományuk: 150–350 mm;
  • kétoldalas, más néven lúdtalp, vagy szárnyas kapák. Jellegzetességük a kétszárnyú kivitel, amelynél a középrész meredeksége változó, a nagy sebességű, csekély emelő hatású alacsony szögállástól, a mélyművelésre jó lazító hatással alkalmazható meredek szögállásig. Munkaszélesség-tartományuk: 100–400 mm, de van 550 mm-es is;
  • ékalakú, ívelt formájú lazító kapa. Jellegzetességük a keskeny, csúcsos (lándzsa) forma, általában fordítható kivitelben készülnek. Gyomirtó képessége csak kelő félben levő, gyenge állományban érvényesül. Művelés után a talajfelszín „nyitott marad”. Munkaszélesség-tartományuk: 30–60 mm;
  • forgókapák, más néven csillagkerekek, vagy rolling-elemek. A küllős kapához hasonlóan talajhajtású forgó szerszám, amelynek azonban a „fogai” csavartak és élezettek. A fogak jobbos, vagy balos vágásra vannak kialakítva, és mivel a haladási iránnyal szöget zárnak be, oldalirányba mozgatják-szállítják a talajt. A talajmozgatás-szállítás a beállítástól függően lehet sorra hordó, vagy sortól távolító. A hajlított fogak darabolnak, forgatnak, a kelő félben lévő apró gyomokat kiütik, a nagyobbakat elvágják, miközben a talajkérget is feltörik. A forgókapákat nem egyedileg, hanem 2–8 csillag kerékből álló csoportokban alkalmazzák.

Az ismertetett szerszámokon kívül előfordulnak egyedi tervezésű és feladatú formák, ill. különleges feladatú kapák is.

Ilyenek lehetnek például a TLT hajtású rotációs kapák, az ágyásos vagy bakhátas kultúrákhoz használatos kormánylemezes, vagy tárcsás töltögető szerszámok, bakhátápoló vagy felszínmunkáló rugós fogú boronák és a növényápolással egymenetes tápanyag talajba juttatására és/vagy befedésére szolgáló növénytápláló kapák.

Az előzőekben bemutatott kultivátor szerszámokat nem egyedileg, hanem művelőtagonkénti csoportokban használják.

Az ápolandó növény fajtájától, állapotától, továbbá a talajféleségtől és állapottól függően az egyes kapatípusokból önálló, vagy kombinált csoportok alkothatók.

A főbb kapacsoport-összeállítások:

  • lúdtalp (szárnyas) kapa + 2 db saraboló kapa,
  • 3 db lúdtalp (szárnyas) kapa,
  • 5–7 db ékalakú kapa,
  • lúdtalp (szárnyas) kapa + 2 db forgókapa csoport,
  • 2 db forgókapa csoport, ill. a gyártók egyedi kreációi.

A kapacsoportok összeállításánál figyelemmel kell lenni a kultúrnövény védelmére is, ezért azoknál a csoportoknál, ahol a sor mellett lúdtalp kapa halad, a növény felöli szárny szélességét csökkenteni szokták.

A kapacsoportok másik jellegzetessége az, hogy a csatlakozó sorokban nem teljes, hanem csökkentett darabszámú, általában fél kapacsoportot használnak, amely viszont oda- és visszamenetben egyaránt dolgozik.

A sorköz művelés során elkerülhetetlen, hogy a művelő szerszámok bizonyos mennyiségű talajt ne dobjanak a kultúrnövényre, ill. kormányzási hiányosságok következtében veszélyesen meg ne közelítsék a növénysort.

A kultúrnövény károsodásának megelőzése érdekében a kultivátorokon sor védő berendezéseket alkalmaznak, amelyek fedőlemezek, védő burkolatok, ill. forgó mozgású védő tárcsák lehetnek.

Egyes gyártmányoknál a fedőlemezt közvetlenül a paralelogrammás művelő tagra helyezik, amely így a kapacsoporttal együtt mozogva biztosítja a harmonikus működést.

Az általánosabban használt megoldás a művelő tagok közé a fő tartóra függesztett kivitel, amelynek beállítása önállóan történik.

A kultúrnövény maximális védelmét biztosító védő burkolatok a pontos beállítás nehézkessége miatt főleg az értékesebb zöldségnövényeknél használatosak, míg a talajhajtású védő tárcsák a széles sortávú növények növelt sebességű művelésénél előnyösek.

A traktorok és vetőgépek folyamatos fejlesztése ellenére a kultúrnövény sorok egyenessége nem tökéletes, főleg nem lejtős területen.

Az ilyen sorok pontos követése sorköz műveléskor elég nehézkes. A homlok és a has alatti függesztésû kultivátorok kormányzása a traktorral (erőgéppel) együtt történik.

Más a helyzet a hátsó függesztésû kivitelnél, ahol a traktorvezetőnek előre figyelve kell a sor változásait követni, ugyanakkor a hátul elhelyezkedő kapatagok mozgását kellene irányítani.

Korábban, ill. egyes keskeny sortávú kultúráknál (zöldségnövények, cukorrépa) még napjainkban is olyan sorköz művelő kultivátorokat használnak e feladatra, amelyeken külön kormányos végzi a kultivátor irányítását.

A kultivátoron a művelő tagok mögött el helyezkedő kezelő mechanikus, vagy hidraulikus müködtetésű kormányzó berendezést kezel a kultúrnövények sérülésének elkerülése érdekében.

Az ergonómiai szempontból kedvezőtlen megoldást a széles sortávú kultivátoroknál iránytartó tárcsás csoroszlyákkal helyettesítik, amelyek mélyen a talajba haladva akadályozzák meg a kultivátor keresztirányú

elmozgását, csúszását.

A tárcsás csoroszlyák talajban tartását tekercsrugós feszítő berendezések biztosítják.



A nagyméretű, 6–12 soros kultivátorok szerkezeti szélessége meghaladja a gépek közúti szállíthatóságára vonatkozó előírásokat. Ezért valamilyen segédberendezést szükséges használni a szállítási szélesség elérése érdekében.

Széles körben ismeretes a kultivátorok hosszirányú szállítása, amelyhez kiegészítő vonóberendezés és „vonókocsi” alkalmazása szükséges, amelyre a gerendelyt tartó kerekeket szokás átszerelni.

Gyakorlati szempontból praktikusabb, de egyben drágább megoldás az, amelynél a fő tartó gerendely szárnyrészeit felhajtható kivitelben készítve érik el a szükséges szélességcsökkentést.

A sorköz művelő kultivátorok alkalmazási feltételei közül elsődleges, hogy méretének igazodnia kell a vetőgépéhez, ami azt jelenti, hogy a kultivátor által művelt sorok számának meg kell egyeznie a vetőgépen alkalmazott vető elemek számával.

Bizonyos kényszer szülte esetekben ezektől el kell térni, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a vetőgép sorszám a kultivátorénak egész számú többszöröse (pl. 12 soros vetőgép után 12, 6, esetleg 4 soros kultivátort lehet használni.

A kultúrnövény-sérülést elkerülendő a csatlakozó sorokban ne használjunk teljes kapacsoportot, hanem oda-vissza menetben csökkentett szelességű, feles kapacsoporttal dolgozzunk.

A sorköz művelő kultivátorok kedvező művelési sebessége passzív szerszámok esetén 4–8 km/h, forgó szerszámokkal 6–12 km/h.

E sebességtartomány azonban csak kormányossal,  jól vezetett és iránytartó csoroszlyákkal felszerelt kultivátorral, vagy soron tartó automata rendszerek segítségével érhető el, és csak akkor, ha a szerszámok élkiképzése megfelelő, ill. minden kapatagon azonos értékű.

Lejtős területen az előbb közölt sebességtartományok értelemszerűen kisebbek, az iránytartó csoroszlyák száma pedig nagyobb, annak érdekében, hogy megelőzzük a kultúrnövény-sérülések számának és mértékének növekedését.

Az élszögek tartós biztosítása céljából célszerű a keményfém falrakásos kivitel alkalmazása, bár ez nem minden körülmények között gazdaságos megoldás.

A kultivátorozás alapvető feladata a gyomirtás és talajápolás csak az adott körülményekhez helyesen megválasztott és jól beállított szerszámcsoportokkal valósítható meg.

Ehhez ismerni kell az egyes szerszámok előzőekben ismertetett műveleti jellemzőit, de legalább ennyire fontos az előkészítési, beállítási előírások ismerete és betartása is.

A kultivátorok előkészítése, beszabályozása során arra kell elsősorban figyelni, hogy a homlok-, vagy has alatti függesztésű gépek a mezőgazdasági traktor kormányzási elmozdulásokat követve, míg a hátsó függesztésû gépek – merev kapcsolat esetén – ellentétes irányban mozognak.

Ezért a hátsó függesztésû kultivátoroknál a függesztő karok szabad mozgását ne korlátozzuk.

A sorköz művelő kultivátorok viszonylag alacsony fajlagos vonóéról szükségletű gépek, de ugyanakkor nagy emelő kapacitású (függesztő) berendezést – főleg a 6/12 soros kivitelnél – és megfelelő mellső tengelyterhelést igényelnek.

E feltételek biztosítása érdekében az üzemeltetés megkezdése elött:

  • ellenőrizzük a hidraulika olajmennyiségét, a tömlők, a csatlakozások és a munkahengerek tömítettségét,
  • a függesztő szerkezet emelő orsóit az üzemeltetési előírások szerinti, de azonos hosszúságúra állítsuk. A kultivátor hosszirányú vízszintességét a felső függesztő karral kell beállítani,
  • a függesztő berendezés vízszintes karjait úgy állítsuk be, hogy üzem közben tegyék lehetővé a keresztirányú elmozdulást, de szállításkor akadályozzák a lengést,
  • a függesztő berendezést úgy állítsuk be, hogy a fő tartó gerendelyt megfelelő magasságban tartsa ahhoz, hogy a paralelogrammák szabadon, a felszínt követve mozgathassák a művelő tagokat. Azokon a gépeken, amelyek gerendelytartó kerekekkel vannak ellátva, a függesztő berendezést úszó helyzetbe kell állítani, ezek a kerekek szimmetrikusan, és a sorok középvonalában járjanak,

    • a kormányzáshoz szükséges mellső tengelyterhelés érdekében használjanak póttömeget a traktor elején, ha a kultivátor kiemelése az előírt érték alá csökkenti azt.
  • A gumiabroncsokra, ill. a traktorra vonatkozó megengedett terheléseknél sohasem használjunk nagyobbat.
A kultivátor beállítását legegyszerűbben úgy végezhetjük el, ha a traktorra felkapcsolt gépet sima, vízszintes lehetőleg szilárd burkolatú felszínre helyezzük és végrehajtjuk a következő műveleteket:

A kultivátor beállítását legegyszerűbben úgy végezhetjük el, ha a traktorra felkapcsolt gépet sima, vízszintes lehetőleg szilárd burkolatú felszínre helyezzük és végrehajtjuk a következő műveleteket:

  • a kultivátor szimmetria középvonalától kiindulva mindkét irányban jelöljük ki/ellenőrizzük a sorok helyét a gerendelyen,
  • állítsuk be a fő tartó gerendely – kezelési utasítás szerinti – magasságát egy támaszték segítségével, majd állítsuk a paralelogrammás függesztő berendezéseket úgy, hogy a szerszámtartó gerendelyek vízszintesek legyenek,
  • állítsuk be a szerszámszárakat az ajánlott magasságra, majd rögzítsük azokat függőleges irányban. Ezt követően a szerszámtartókat toljuk oldalirányba addig, ameddig el nem érjük a sorközök teljes szelességű műveléséhez szükséges távolságot,
  • toljuk oldalirányba a művelő tagokat addig, amíg a szerszámok és a növénysorok közötti megkívánt távolságot el nem érjük. A videosáv szélességének beállításánál vegyük figyelembe a kezelési utasítás ajánlásait,
  • állítsuk be a szerszámok optimális ráhelyezési szögét. A kapatestek élének/hegyének túlzott magasságra állítása (a negatív szögállás közelítése) a művelő testek talajból történő kiemelkedését és a szárnyak túlzott kopását idézi elő. A csúcsok lefelé állítása, (túlzott ráhelyezési, ill. behúzási szög) viszont megnöveli a szerszám behúzását, aminek következtében a szükségesnél nagyobb lesz a mélység és a kapahegyek kopása, ill. megnövekszik a támasztó kerekek terhelése,
  • a forgókapa minden egyes tagját azonos szögben kell beállítani,
  • a szükséges munkamélység beállításához helyezzünk azonos méretű támasztékot minden egyes mélységhatároló kerék alá,
  • az iránytartó tárcsás csoroszlyákat azonos, de nem túlzottan nagy mélységre állítsuk a stabilitás biztosítása és annak érdekében, hogy a gyomnövényeket jó hatásfokkal vágják és ne tekerjék fel a tengelyre.

A fejlesztés helyzetében az elmúlt 30 évben a mechanikai és kémiai növényvédelem rivalizációja volt megfigyelhető.

A növény védő szerek fejlődése és sikere egy időben olyan mértékű volt, hogy szinte teljesen visszaszorította a sorköz művelő kultivátorok használatát. A teljes felületű vegyszerezés azonban komoly problémákat is felszínre hozott.

Néhány növény védő szernél ugyanis szűknek bizonyult a megfelelő gyomirtás és a kultúrnövény károsítás közötti határ.

Bizonyos gyomirtószereknél az okozta a nehézséget, hogy a talajban maradó szermaradványok befolyásolták a vetésváltás sorrendjét.

Élő problémát jelent napjainkban az is, hogy egyetlen gyomirtószer sem ad tökéletes megbízhatóságot a talaj, a nedvességtartalom és az időjárási viszonyok minden kombinációjára.

Az itt felsorolt tényezők sokszor másodlagosnak bizonyultak a vegyszeres gyomirtás kritikája során, mivel a két legnagyobb kifogás – az egészségkárosítás és a növekvő költségek – is elégséges volt a módszer visszaszorítására.

Mivel azonban a kézi-, és önálló gépi kapálás lehetősége a különböző gazdaságokban technikailag sem áll mindig rendelkezésre, ill. kevésbé rentábilis, ezért napjainkban a legmegfelelőbb módszernek a sorpermetezés és sorköz művelés kombinációja tűnik.

Ezt igazolja az utóbbi időben egyre szélesebb méretekben alkalmazott osztott tápanyag kijuttatás sor műveléses technológiája is.

Az ennek bevezetésében úttörő szerepet vállaló Omikron Kft. fejlesztési stratégiája pl. teljesen más irányban indult el: olyan kukorica kultivátort terveztek, amely vázszerkezeti jellemzőinél, kapaválasztékánál, szilárdsági méretezésénél stb. fogva alkalmazható volt dohány és dinnye sor művelésre, és szántóföldi – teljes felületű – kultivátorozásra is.

Ezen jellemzőket ma is megtartva igazodtak a szakmai kihívásokhoz, nevezetesen az akkor nyugaton már elterjedten használt tápkultivátor megalkotásához, amelynek sikere piac vezetővé tette a céget.

Az elektronika térhódításával idehaza is megjelentek az automatikus kormányzású sorköz művelő kultivátorok. Az elektronikus működésű érzékelő és beavatkozó (kormányzó) elemek magas ára – a kétségtelen előnyök ellenére – azonban egyenlőre kétségessé teszi a módszer gazdaságosságát.

A DGPS s ezen belül az automatikus kormányzási rendszerek további tökéletesítésével azonban ez a módszer is piaci tényező lehet.

A gazdaságosság kérdése azonban nemcsak itt, hanem a művelet kapcsolásnál is sorsdöntő.

Ugyanis az egymenetes sorköz művelést és tápanyag-kijuttatást végző növénytápláló kultivátorok elterjedését éppen úgy, mint a sorköz mechanikai ápolását és a sor vegyszeres kezelését, azaz sávos permetezését egy menetben végző kombinált kultivátor széleskörű alkalmazását a gépcsoportok beszerzési ára döntő mértékben megszabhatja.

A kukoricabogár elleni küzdelem és/vagy a GMO engedélyeztetés (lásd szlovák kísérletek) műszaki kihatásai már napjainkban is a konstruktorok szakmai feladatai között szerepelnek.

Fentiek figyelembe vétele mellett azonban ne feledjük: a jó munka minőségű és hatékony sorköz művelés a vetéssel kezdődik!

Forrás: agronaplo.hu

Fejben dől el a betegség?

Fejben dől el a betegség?

Akik már jártak Sarudi Dettinél, tudják, hogy a ThetaHealing® módszerben igen járatos és számos sikertörténettel büszkélkedhet

Akár sejtszinten is befolyásolhatják szerveink, vagy akár az egész szervezetünk működését is gondolkodásunk.

Kezdjük egyből az egyik legjellemzőbb terhelővel, az érzelmekkel és a stresszel.

Minden ember életét befolyásolják az érzelmek. Ez természetes, hiszen érzelmekkel reagálunk a környezetünk változásaira.

Öröm, bizonytalanság, aggodalom, düh, fájdalom, bánat, félelem, szerelem, gyász, vagy akár a jól ismert, és sokat emlegetett stressz…

Ezek mind befolyásolják a közérzetünket, és a mindennapjainkat.

Lehet pozitív „gyógyhatása”, vagy okozhat komoly megbetegedéseket. Már az ókori bölcsek is írtak a derű, vagy a szerelem gyógyító hatásáról, mint ahogyan a hagyományos kínai gyógyászatban is komolyan foglalkoznak a félelem, a düh, az aggódás, vagy a szomorúság megbetegítő hatásáról.

De hogyan és miért alakulnak ki az érzelmek, vagy a stressz nyomában a betegségek? 

De hogyan és miért alakulnak ki az érzelmek, vagy a stressz nyomában a betegségek? 

Az újkori orvoslásban a betegségek kialakulásában az érzelmeknek kevés jelentőséget tulajdonítottak.

Az áttörés a ’80-as, ’90-es években történt, amikor már egyre több orvos ismerte el a stressz, és a megélt érzelmek fizikai tüneteket is okozhatnak az embereknél.

Elkezdték kutatni ezt a témát, és arra a következtetésre jutottak, hogy érzelmek elsősorban az immunitást befolyásolják.

A negatív érzelmi programok elsősorban az immunsejtek együttműködését gátolják.

Ennek következtében a szervezet nem tudja ellátni megfelelően immunfeladatát.

Röviden. Nem tudja eltávolítani a szövetek közt elszaporodó mikrobákat, és a felhalmozódott káros anyagokat.

Így ezek a terhelők megülnek az idegrendszerben, a nyirokcsomókban, vagy a kötőszövetekben, blokkolva azok normál működését.

Ezeken a területeken működési zavarok, gyulladások, vagy akár kórokozó gócok képződhetnek, amik hosszútávon krónikus, vagy visszatérő megbetegedéseket alakíthatnak ki.

Ezentúl a hosszú ideig fennálló negatív érzelmek, bármennyire is próbáljuk őket eltitkolni, vagy elnyomni, sajnos, bevésődnek elménkbe.

Képesek arra, hogy hamis képet alakítsanak ki a környezetünkről.

Emiatt a szervezet nem reagál megfelelően a veszélyt jelentő ingerekre.

De előfordul az is, hogy olyan helyzetekben fúj riadót, amikor az nem indokolt (pl.: tériszony). Legtöbbször ezeknek köszönhetjük a felerősödött, vagy irracionális érzelmeket, és érzelmi kitöréseket is (hiszti, vagy féltékenységi roham…).

Tudnunk kell azonban, hogy a folyamat visszafelé is működik!

Gondoljuk meg, amikor „bujkál bennünk a betegség”

Rendszerint magunk sem tudjuk miért lehangoltabbak, feszültebbek, nyűgösebbek vagyunk. Pedig még nincs lázunk, vagy nincs klasszikus betegség tünetünk.

Ha hosszabb ideig lappang bármilyen betegség, esetleg a szöveteink közt megbújik valami idegen, vagy a szervezet számára káros anyag, azok is kialakíthatnak fóbiákat, vagy felfokozott érzelmi reakciókat.  

És elindul az ördögi kör.

És elindul az ördögi kör

A szervezet egészségére azonban bizonyítottan a stressz van a legnagyobb hatással.

Stressz érzés valójában a veszélyhelyzetekre való reakciónk. Ilyenkor megváltoznak a főbb élettani folyamatok.

Az agy a szív, az izomzat, és a tüdő területén vérbőség alakul ki. A hajszálerek ezeken a területeken kitágulnak, míg a többi helyen beszűkülnek.

Emiatt romlik a gyomor- és bélrendszer keringése. Zavar támad az emésztés-, a méregtelenítés-, és a kiválasztásfolyamataiban, romlik az ásványi anyagok felszívódása, és az immunitás.

Izomgörcsök alakulnak ki, amitől a tartás megváltozik, görcsösebbé válik, gerinc-, izom-, és ízületi fájdalmak alakulnak ki.

Az izomgörcsök azonban a belső szerveink mozgását végző úgynevezett simaizmokra is kihatnak.

Ilyen izmok végzik a gyomor keverő mozgását, vagy a bél továbbító mozgását.

De ezeket a simaizmokat találhatjuk meg a nagy erek falában is. Ha ezekben az erekben lévő izom is görcsösen összehúzódik, ez okozza a stressz miatti emelkedett a vérnyomást…

Ezen túl a stressz sajnos komoly hatással van a hormonrendszerünk működésére is.

Szerepet játszhatnak a pajzsmirigy-, vagy a nőgyógyászati betegségek, esetleg a cukorháztartás zavarának a kialakulásában is. 

Ez már önmagában is komoly probléma.

De talán a nagyobb gondot jelent az, hogy az agyi területek hajszálereinek nagyobb átjárhatósága miatt, az agyi területek tisztaságát védő vér-agy gát a stressz hatására áteresztővé válik.

Így számos olyan káros anyag jut az agy területére, ami negatívan befolyásolja a központi idegrendszer működését.

Attól függően, hogy ezek a terhelők az agy melyik részén halmozódnak fel, az adott területekhez tartozó funkciók lassulnak, vagy károsodnak.

Ez segítheti például az allergiás, az autoimmun, vagy a daganatos folyamatok kialakulását, vagy fellángolását is.

Mégis, mit lehet tenni az érzelmi terhelők, vagy a stressz okozta problémák ellen?

Néhány bölcs azt szokta javasolni, hogy kerüljük a stresszhelyzeteket, vagy csak a pozitív érzelmeket éljük meg.

No de ki tudja manapság kizárni az érzelmeket, vagy a mindennapi stressz-terhelést az életéből?

Aligha kivitelezhető.

Mi hát a megoldás?

Mi hát a megoldás

Szerencsére egyedülálló lehetőségünk van a szervezetben felhalmozódott érzelmi-, és stressz- terhelés kivezetésére. Ez talán utópisztikusnak hangzik, de már a gyakorlat számtalan esetben bizonyított.

Természetesen nem úgy érjük el, hogy nyugtató hatású szerekkel tompítjuk le a központi idegrendszert.

Olyan megoldást vetünk be, aminek segítségével a szervezet „átszervezi” saját működését. Szétrombolja az agyba bevésődött negatív stresszprogramot, és hozzájárul, hogy az ember a stresszhelyzetből nyugodt, harmonikus helyzetbe jusson.

Erre nagyszerű megoldás lehet a ThetaHealing®.

Erre nagyszerű megoldás lehet a ThetaHealing
Esküvői helyszínek választása nyári időszakra

Esküvői helyszínek választása nyári időszakra

A legforróbb évszakot tekintjük az igazi lakodalmi szezonnak. A legtöbb pár ilyenkor kel egybe, ezért komoly verseny zajlik a helyszínekért.

Ráadásul mindenki a különlegesre törekszik. Ha Nektek is ilyen terveitek vannak, tartsatok velünk! Mutatunk néhány lehetőséget a nyári időszakra.

Vízparti helyszínek

A legszebb díszletet a természet szolgáltatja. Különösen illik ez a vízparti ceremóniákra, melyek a valóságban és fotókon is csodásan mutatnak. Az időpont pedig akár naplemente is lehet, ha még romantikusabb élményre vágyunk. Az ilyen esküvő ráadásul több izgalmas lehetőséget is tartogat, például az alábbiakat:

  • egybekelés hajón
  • érkezés motorcsónakon
  • házasságkötés vitorláson
  • vacsora sétahajózás közben

Amennyiben a szállás is a vízparthoz közel helyezkedik el, a vendégek is tartalmasan tölthetik a megelőző vagy következő napot. Így mindenki elégedett lesz.

Amennyiben messzebbre vágyunk, akár szomszédos országban is találunk alkalmas tengerparti szakaszt a Nagy Napunkra. A homokos part, a végtelen kékség és egy lenge stílusú menyasszonyi ruha adja az ilyen ünnep könnyed, mégis édes hangulatát.

Az erdő rejtekén

A hőségben jól esik árnyas fák alá bújni. Miért ne lehetne ez álmaink helyszíne? Több eldugott kis kápolna is található az országban, s mellettük egy kis tisztáson elhelyezhetők székek vagy szalmabálák.

Persze akár piknik jelleget is ölthet az esemény, ha úgy készülünk. A díszítés egyszerűen megoldható, például színes vadvirágokkal és könnyed szövetekkel.

Szerencsére több cég foglalkozik erdei esküvő megszerzésével. S ha nem találjuk a nekünk tetsző kápolnát, vagy nem szeretnénk egyházi szertartást, ők gyönyörűen berendezik a polgári ceremónia színterét is.

Esküvő a tanyán

Szintén természetközeli, és kiváló nyári választás a tanya. Itt elsősorban tradicionálisabb- népiesebb szertartást lehet elképzelni, de vannak, akik összekötik modern vagy vintage stílussal is. A lovaglás szerelmeseinek pedig például ez a legtökéletesebb választás.

Szállás, étkezés és tér szempontjából nagyon praktikus egy tanya. A táncmulatság színtere lehet az egyszerűen díszített pajta meleg fényekkel. Ráadásul a meghívott gyerekek is jól elfoglalják magukat a kisebb-nagyobb állatokkal a végtelennek tűnő mezőn.

Egy kellemes kastélyszállóban

A kastélyszállók számos előnye közül kiemelkedik, hogy legtöbbjük a fenti három lehetőség pozitívumait egyesíti. Általában festői környezetben helyezkednek el, természetes vizekhez közel, vagy erdő veszi őket körül. Hatalmas területtel és sokszor több rendezvényteremmel is rendelkeznek.

Mindezeken felül kellemes időutazást nyújtanak párszász évvel ezelőttre, a történelem egy korszakába. Teszik ezt páratlan eleganciával.

További előnyük a rengeteg szolgáltatás, melyeket a ceremóniát megelőző és követő napokban nyújtanak, például a wellness lehetőségek, borkóstolás vagy vadászat. Így komplex élményt adnak.

Hasznos tanácsok nyári rendezvényekhez

Hasznos tanácsok nyári rendezvényekhez

Előfordul, hogy megálmodjuk a Nagy Napot, mégsem a terveink szerint sikerül. Érdemes néhány dologra figyelni, hogy valóban jól alakuljon minden:

  • A vendégeket mindig tájékoztassuk a körülményekről! (pl. megközelíthetőség, praktikus öltözet)
  • Készüljünk B tervvel eső vagy vihar esetére!
  • Számoljunk a szúnyogokkal!
  • Gondoljunk a légkondicionálás szükségességére, szabadtéri lakodalom esetén pedig vegyük figyelembe az alacsony esti hőmérsékletet!
  • Reális módon szervezzük meg az étkezést! (pl. ne menjen a helyszínválasztás az étkezés rovására)
  • Ne csak a web segítségével szervezzünk, látogassunk meg sok szolgáltatót, gyűjtsünk információt! Bár lánykérés előtt például sokat segít eljegyzési gyűrűk kínálata webáruházban, a rendezvényszervezésnél fontosak a személyes tapasztalatok is.
  • Ha pedig megtaláltuk, amiről álmodtunk, gyorsan foglaljuk le! A legjobbak hamar elkelnek.

Összefoglalva: A nyári időszakban sokan kelnek egybe. Népszerűek a hagyományos rendezvénytermek, de a kültéri esküvők és lakodalmak is egyre gyakoribbak. Rengeteg kreatív lehetőség rejlik bennük, de érdemes nagyon átgondolni a szervezést.

Forrás: fuhu.hu