Coach vagy pszichológus? Mi a különbség a kettő között?
Többféle külső segítséghez fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy valamilyen elakadással szembesülünk a magánéletünkben, a munkahelyünkön, vagy esetleg életünk nem az átalunk megtervezett mederben folyik valamiért.
Sokszor nem egyértelmű, milyen típusú vagy fókuszú segítségre is van szükségünk egy-egy adott élethelyzetben.
Az sem könnyíti meg a választást és azt, hogy felkeressünk egy szakembert, hogy még mindig sok tévhit és indokolatlanul negatív előjel kapcsolódik ezekhez a segítő szakmákhoz.
Pedig itt sem történik más, mint a fogorvosnál vagy szemészeten amikor szakember segít a gyógyulásban.
A coach és a pszichológus munkáját gyakran tévesztik össze illetve keveredik a köztudatban.
Fontos azonban rávilágítani arra, hogy eltérő képzési hátterű, célú és módszerű segítő szakmákról beszélünk.
Leggyakrabban talán a pszichológus és a coach munkája mosódik össze a köztudatban, pedig eltérő képzési hátterű,
célú és módszerű segítő szakmáról van szó.
Ki is az a coach?
A coach (ejtsd: kócs) szakmára illetve kifejezésre sajnos nem született frappáns magyar kifejezés, ezért jobb híján a magyar nyelv is átvette az angol megnevezést, és ez alighanem már így is marad.
A coach angol jelentése edző.
Ha ebből indulunk ki akkor valóban a coaching folyamatot ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor az edző a legtöbbet igyekszik kihozni a sportolóból.
Egyre többször tapasztaljuk napjainkban, mintha mindenhol coachingolni szeretnének bennünket, lépten-nyomon belebotlunk különböző fórumokon coach-okba.
Sajnos ezt a divatos megnevezést olyanok is használják, akiknek nincs meg az ehhez szükséges képzettsége és tapasztalata.
Ha biztosra akarunk menni, csak olyan coachot érdemes választani, aki szakirányú képzés keretében szerzett coach képesítést vagy akár nemzetközi coach minősítéssel is rendelkezik.
Erre nyugodtan kérdezzünk rá a kapcsolat felvétel során, vagy ellenőrizzük!
Coaching-kompatibilis témák:
Life coaching:
Akár magánéletbeni elakadással vagy munkahelyi problémával, esetleg mindkettővel egyszerre állunk szemben, a megfelelő coach segíthet nekünk.
A life coach-ing témakörébe olyan kategóriák tartoznak, mint például az életmódváltás, időmenedzsment, önbizalomnövelés, párkapcsolati kérdések.
A coaching célja nem más, mint a gyors problémamegoldás, és ez egyben meghatározza és behatárolja a coaching folyamat során feldolgozható témaköröket is.
Így nem tartozik ide például egy trauma feldolgozása vagy a gyászmunka.
Business coaching:
A business (üzleti) coach a munkahelyi helyzetek kezelésében tud segítséget nyújtani, mint például a karriertanácsadás, stresszkezelés, konfliktuskezelés, munkahelyi kiégés, beosztottak menedzselése, vezetői kompetenciák fejlesztése.
Az executive coach kifejezetten a (felső)vezetői pozícióban dolgozókkal foglalkozik.
A coach nem csak úgy beszélget veled, mint egy barát vagy családtag.
Ez az egyik leggyakoribb sztereotípia és a coaching szakmát érő gyakori támadások egyike, hogy a coach nem csinál mást, „csak beszélget” a kliensével, mint bárki más, akár egy barát vagy családtag.
Azaz sokan azt gondolják, ezt bárki meg tudja tenni az ismerőseink köréből, ráadásul ingyen.
Természetesen egy coaching folyamatban nem erről van szó, ez annál sokkal komplexebb.
Az egyéni coaching során a coach strukturált beszélgetéseket folytat az ügyfelével és egy előre felépített menetrend szerint haladnak előre lépésről lépésre a kitűzött cél felé egy általában 5-10 alkalomból álló coaching folyamat során.
A coaching célja tehát a gyors problémamegoldás, a megbeszélések jelenre és a jövőre orientálódnak, nem ásnak mélyre a múltban és tárnak fel múltbéli dolgokat.
A legfőbb kérdés itt nem a miért, hanem a hogyan.
A coach abban segít nekünk, hogy minél hatékonyabban valósíthassuk meg a céljainkat.
Az egyéni coaching mellett létezik csoportos coaching is, ami például hasznos lehet munkahelyi közösségek életében.
Mit nem tehet a coach?
Ahhoz, hogy valaki coach lehessen, nem szükséges és kötelező a pszichológusi végzettség, mindazonáltal egyáltalán nem ritka, hogy valaki a coach végzettsége mellé pszichológusi végzettséget is szerez, vagy éppen fordítva.
Értelemszerűen egy coach nem diagnosztizálhat és nem írhat fel gyógyszert sem. (Megjegyzés: Gyógyszer felírására kizárólag a pszichiáter jogosult, akinek a pszichológussal ellentétben nem bölcsészettudományi, hanem orvosi diplomája van.)
Egy coach tudja, hol húzódnak a coachingolás határai és hol van az a pont, ahol a coaching módszerek már nem elégségesek vagy eleve nem alkalmasak a probléma kezelésére.
Ebben az esetben a coach megfelelő szakemberhez (pszichológushoz vagy pszichiáterhez) – fogja irányítani az ügyfelét.
„Az jár pszichológushoz, aki beteg”
Ez egy olyan hibás sztereotípia, ami sajnos még mindig nem kopott ki a köztudatból.
Fontos tudatosítani, hogy pszichológushoz a lelkileg egészséges, pszichés zavaroktól nem szenvedő emberek is fordulhatnak.
Ezt indokolhatja például egy családdal, párkapcsolattal vagy karrierrel kapcsolatos elakadás (szülőkről való leválás, életközepi válság, válás), stresszkezelési problémák, önismeret fejlesztésére való igény.
Ezek nem feltétlenül jelentenek krízist, „csak” egy nehezen megküzdhető élethelyzetet.
Súlyosabb problémák – depressziós tünetek, pánikrohamok – esetén kifejezetten ajánlott a pszichológusi segítség igénybevétele.
Ha annyira magunk alatt vagyunk, ami már akadályozza a megszokott életvitelünket (régebb óta fennálló alvászavar,
étvágytalanság vagy túlevés, nagy fokú feszültség vagy szorongás), nem tudjuk megfelelően ellátni a munkánkat vagy magunkat,
akkor klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljunk.
Öngyilkossági gondolat esetén azonnali pszichiátriai kezelésre van szükség.
Pszichológus és pszichológus között is nagy a különbség
Pszichológus, szakpszichológus, pszichoterapeuta… Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni a különféle megnevezések és titulusok között.
A pszichológusi képzés során nagyon sokféle végzettség szerezhető, és ettől függően lényeges különbségek vannak abban,
hogy egy adott pszichológus milyen problémákkal vagy betegségekkel foglalkozhat, és milyen módszereket alkalmazhat.
Ne feledjük: jogunk van meggyőződni róla, hogy az általunk választott szakember valóban jogosult az adott terápia alkalmazására.
Éljünk ezzel a jogunkkal!
A pszichológus szakmához bölcsészettudományi egyetemi diploma szükséges.
A jelenleg 3+2 évre bontott képzésben a 3 éves alapképzés viselkedéselemző (és nem pszichológus) diplomát ad.
Ezzel a végzettséggel tipikusan HR területen szoktak elhelyezkedni.
Aki ezt követően elvégzi a plusz 2 éves mesterszakot, az okleves pszichológus titulust szerez.
Az okleveles pszichológus csak limitált körben nyújthat segítséget: lelkileg egészséges klienseknek, konzultáció keretében.
A feldolgozható témák tekintetében ő áll a legközelebb a coach-hoz (a fent említett fontos különbségekkel).
Az okleveles pszichológus aztán tovább specializálódhat és szakpszichológussá válhat (például pedagógiai vagy szexuál-pszichológiai szakpszichológus).
A szakpszichológusok közül csak a klinikai szakpszichológus diagnosztizálhat és végezhet gyógyító munkát,
illetve terápiát olyan páciensek esetében, akik valamilyen lelki zavarral, személyiségzavarral vagy pszichés betegséggel küzdenek.
A pszichoterapeuta a „csúcspszichológus”: a leghosszabb képzési időt (11 év) maga mögött tudó szakember: ő olyan klinikai szakpszichológus, aki pszichoterápiát is alkalmazhat.
Közös pontok
Bármely segítő szakmában dolgozó szakemberhez is fordulunk (coach, pszichológus, pszichiáter, mentor),
a kapcsolat minden esetben a bizalomra épül.
Ha nem érezzük komfortosnak, biztonságosnak a környezetet, nem tudunk megnyílni, vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy nincs meg közöttünk az összhang, a „kémia”, akkor ne féljünk szakembert váltani!
Mostanában olvasták